Hogyan kezdjünk el képregény olvasni?

 

 

Az egész nap szakadó esőnek köszönhetően úgy érzem itt az ideje újra kirakni valamit a blogra, ami utóbbi időben kitöltötte szabadidőmet. Az utóbbi hónapok nagy rohanásának köszönhetően kedvenc sorozataim követése leredukálódott a Lost – Skins – South Park hármasra, de mivel ezekből csak a Lost megy még, teljesen más hobbi vette át elmém felett a hatalmat.

Képregények. Ja, vágom, hogy a szuperhősös képregények még a szuperhősös rajzfilmeknél is rosszabb megitelésűek itthon, azonban ezzel a poszttal próbálom kicsit helyreállítani eme művészeti ég, itthon eléggé lebecsült nimbuszát.

 

Fontos leszögezni, hogy nem minden képregényben mászkálnak latexruhás izomkolosszusok és mentik meg a galaxist heti óraszámban. Sajnos, még mindig tévhit, hogy a grafikus novellák mindössze ócska fércművek. Ilyenkor érdemes felhívni a kedves laikus figyelmét az olyan nagysikerű filmadaptációkra, mint a Sin City vagy a 300, amelyek először papíralapon látták meg a napvilágot, de mondhatnám akár a Stephen King regények képregény verziót is. Magyarul a képregény, olyan mesélési forma, mint a könyv, film vagy animáció, vagyis itt is ugyanúgy megjelennek horror művek vagy tinisorozatok, mint a TV-ben. Ez a poszt azonban kizárólag a Marvel képregények, és azok összefüggő történetéről fog szólni.

Bizonyára nagyon sokan vannak úgy, hogy alapvetően érdeklik őket mondjuk az X-Men rajzolt kalandjai, vagy a Vasember regények, csak nem tud hol hozzákezdeni. Való igaz, teljesen újoncként belekezdeni a képregényolvasásba nem könnyű feladat, plane ha az embert az olyan klasszikus karakterek tettei érdeklik, mint Hulk, Thor vagy Amerika Kapitány. Mivel ezeknek a szereplőknek históriája, hosszú évekre nyúlik vissza, egy-egy szám beleolvasása után úgy érezzük magunkat, mintha betévedtünk volna egy asztrofizikai szemináriumra.

 

Ennek több oka. Magyar, de akár európai ember ezekkel a szereplőkkel a legritkább esetben találkozik először nyomtatott formában. Jómagam ugyan még megélhettem, hogy itthon is vehessek szuperhősös képregényeket, de nagyon kicsi voltam és csak a képeken ámuldoztam, mire olyan korba érhettem volna, hogy felfogjam még is mi történik a képsorokban, addigra hazánkban tetszhalott állapotba került a képregénygyártás. A következő nagy szuperhős hullám valamivel később jött, az első animal Marvel rajzfilmekkel. Idősebbek még talán az első Vasember, X-Men és Fantasztikus Négyes (ezeket azóta itthon is levetítették újra) mesékkel is találkozhattak korábban, azonban az én generációm gyújtópontja, a Cartoon Networkön futó X-Men : Evolution volt illetve előtte a sok-sok csatornát megjárt Pókember rajzfilmsorozat. (szándékosan hagyom ki a nagy sikerű DC rajzfilmeket, mint a Justice League, Superman, Batman és a Maszk).

Részemről az X-ek lettek a favoritok, mivel a többivel ellentétben itt egy sereg szuperhős szerepelt, akik még nem tették le a névjegyüket a legnagyobbak között. Ekkoriban kezdtem érdeklődni kizárólag az X-Menek felé, és kezdtem el olvasgatni a létező összes szériát, amely fellelhető magyarul a neten. Ennek, nyersanyag hiányában hamar vége lett. Kiábrándulva a borzasztó X-Men filmekből mániákusan kezdtem keresgélni a megoldást csillapíthatatlan szuperhős vágyamra. Próbálkoztam itthon vásárolni, de maximum a félévente esedékes KépregényFeszteken kevés volt a választék és az is kurva drága. Külföldön is körbenéztem, de a magyar postának köszönhetően erről is le kellett mondanom. Maradt ismét a digitalis megoldás.

Létezik egy-két képregénymegosztó honlap, de amerikai termékek révén, ezeket hamar levadásszák és sok a hiányzó szám a részek között. Nem akarok senkit bátorítani arra, hogy illegálisan szerezze be képregényeit, de hazai viszonyok között egyszerűen nincs más megoldás, mint torrentkeresőkön próbálkozni. Ott pedig letölteni a nekünk tetsző, .cbr formátumú részeket. Azt senki sem tagadja, hogy a képregény olvasás akkor az igazi, ha az ember a kezébe veheti bárhol és sokszoros újraolvasás során, beteszi a gyüjteményébe. Ez, a digitalis változatnál sajnos abszolút elveszik (majd talán az iPad). Igaz, laptopon olvasva nem rossz, de az igazi akkor is az eredeti.

Első lépésként fontos, hogy ne kezdjünk el azonnal több gigás comicpackeket leszedni, mert fingunk sem lesz róla hogyan kezdjünk neki. Tudni kell, hogy a Marvel karakterek a ’30-as évekig nyúlnak vissza, aminek köszönhetően nem egyszerű kiigazodni a ma forgalomban lévő kiadások kronológiai sorrendjén. Hardcore arcok megpróbálhatják a leges legelejéről kezdeni, de az akkora információs tömeg, hogy csak belezavarodna az ember.

Nagyszerű támpontot nyújt a Wikipédia ‘List of Events of the Marvel Universe’ nevű oldala, ahol a ’60-as évekig visszamenőleg összeszednek minden főbb crossovert. A crossover egy olyan történés ahol kettő, vagy több különbőző kiadvány szereplői jellennek meg egy, ugyanazon oldalon, vagy van rá hatással ugyanaz az esemény. Tévésen ezt leginkább azokkal a Helyszínelő epizódokkal lehetne leírni, ahol mondjuk Grissom (CSI Las Vegas) és Horatio (CSI Miami) ugyanazon az ügyön dolgoznak, akár egymás városában. Ezek a crossoverek jelentik legtöbbször a legfontosabb eseményeket amik befolyásolják hőseink további életét. Földönkívüliek támadják meg a bolygónkat, kihalás veszélyezteti a mutánspopulációt stb.

Ugyanis, hiába érdekel téged mondjuk csak az X-Men, egy kukkot sem fogsz érteni belőle anélkül, hogy bizonyos “történelmi” tényekkel nem vagy tisztában. Az X-eknek is van vagy 10 különböző kiadása, de ha csak az egyiket olvasod, csak egy nagyon homályos képet fogsz arról kapni, hogy még is mi a fasz folyik ott.

A wikipédiát lecsekkolva sorbaveszed a különböző eventeket, és átgondolod, hogy mi az, ahonnan téged érdekel a történet. Jómagam a millennium környéki dolgokkal kezdtem, mert a régebbiek magukon hordozzak az akkori kor jegyeit. Vagyis a ’90-es évekbeli kiadások annyira gejlek, gagyik és bántóan színesek, mint amilyen maga a ’90-es évek volt. Köszönhetően a lelkes online közösségnek, beírva a crossover event nevét (mondjuk a Civil War), pikk-pakk megszerezhetjük a teljes eseménnyel kapcsolatos számokat, kronológiai sorrendben, vagy tehetjük mi abba, egy egyszerű checklist keresésével.

Persze így sem fogunk teljes képet kapni, de még ez is könnyen orvosolható, köszönhetően a Marvel Wiki-nek. Az itthon adattar.kepregeny.net néven található adatbázis végtelenül részletesen tájékoztat, minden karakter történetéről. Vagyis ha elveszünk valahol, vagy nem tudjuk kedvenc hősünk még is hova tűnt, vagy miért lett kék színe, szimplán csak csekkoljuk le a marvelpédián. Így akár teljesen új kedvencekre is lelhetünk, de nyugodtan hanyagolhatunk is néhányat, hisz’ egy-egy szám kihagyása még nem jelent katasztrófát. (Részemről a Ms. Marvel képregény ilyen, egyszerűen gyűlölöm a majdnem omnipotens herokat, akik kb. Mindent tudnak a repüléstől a lézerlövésig).

Még így is előfordulhat majd zavarodottság, de sok olvasás után belerázódik az ember és szépen összeáll neki a nagy kép. Ekkor kap el majd igazán az a hangulat, ami miatt ilyen sikeresek ezek a karakterek. Valahogy úgy lehetne leírni, mint a World of Warcraftben. Sok-sok időt töltesz azzal, hogy minél magasabb szintre juss “marvelizmusban”, és mikor leered a topot, akkor jön az igazán nagy móka.

Ajánlott eventek kezdésnek:

            Avengers Disassembled, New Avengers (Bosszúálló Angyalok)

     House of M, Messiah War (X-Men)

     Secret War, Civil War, Secret Invasion, Dark Reign, Siege (mindenki)