Azt a jó büdös...Huh. Ez kemény volt. Megfogadtam, hogy nem fogom megnézni a kultikus Skins sorozat amerikai változatát. Rohadtul tudtam már akkor is, hogy nem lesz jó ötlet, de erre még én sem számítottam. Lássuk csak hogyan válik Amerikában legjobb borból szennyvíz.

Még a második évad után olvastam az eredeti brit sorozat kiagyalójával, Jamie Brittainnel egy interjút, ahol megpendítette egy amerikai remake lehetőségét. Gondoltam na, a prűd amcsiknak ez kell majd a pofájukba! Hát, ilyet még a legbutább dagadt jenkinek sem kívánok, amit ez a 40 perc nyújtott nekem.

Amikor megtudtam, hogy az MTV gyártja majd, már előre aggódtam. A 21. századi MTV nem több, mint a hazai VIVA TV több pénzből, magyar pojácák nélkül. Ezért várható volt valamennyire, hogy lesz egy-két változtatás. Az első képsor után kiderült, hogy egy nagy lófaszt, már elnézést. Nem rossz ötlet alapvetően a teljes történet adaptálása, na de álljon már meg a menet, így nem kéne ám!

Először is a szereplőgárda. Tragédia. Kezdésként olyan, mintha direkt figyeltek volna arra, hogy angol mintára ne tipikus szuperszépség legyen mindenki, hanem átlag fiatal akivel könnyű azonosulni. Ez olyan jóra sikerült, hogy sikerült kifejezetten csúnya embereket összeválogatni, kivéve Michelle-t aki viszont százszor jobb nő, mint brit megfelelője. Második ránézésre pedig rögtön beugrik, hogy miért is játsszák huszonévesek Amerikában a gimnazistákat: - MERT ŐK TUDNAK SZÍNÉSZKEDNI.

ha ennyiből állna, semmi gondunk nem lenne vele

Halál komolyan, Tony tengerentúli kiadása nem egy egyszerre manipulatív, de megnyerő szívtipró, hanem egy szimpla faszfej köcsög, akinek ok nélkül van ilyen jó nője. Sidből Stanley lett, egy klassz karakterből pedig egy unalmas, degenerált gyökér. Amikor a dealer házát kereste, és azt "játszotta" hogy elveszett, azt hittem felsikítok fájdalmamban. A két központi karakter bántóan gyenge, amit csak tetézett a rész elején feltűnő Effy, aki inkább nézett ki egy megerőszakolt 8 évesnek, mint egy vad partyból hazasántikáló tininek.

A többiekkel sem vitték túlzásba. Chris természetesen nagypofájú buzgómócsing lett és hiányol minden coolságot, amit eredeti karaktere már az első percekben megcsillantott. Jal-t ázsiaira cserélték, Maxxie-t pedig...huh...egy leszbi csajra...tényleg. Cassieből Katie lett, és az angyalian őrült szösziből, egy magas feka csaj, aki bármennyire is kattantat akar játszani, inkább tűnik egy megilletődött, túlméretezett gyereknek, aki nem tud mit kezdeni a szerepével. Anwar pedig egy generikus arab srác lett, feka jelmezben. Egyedül a dealer alakítása említésre méltó, de már rég rossz, hogy ki kell emelni. A tanárnőről ne is beszéljünk, inkább tudnám elképzelni ex-pornós múlttal egy valóságshowba, mint komoly érzelmek kiváltó okának egy gimnáziumban.

Ez így most kissé indulatosnak tűnhet, pedig még tényleg szolidan fogalmaztam. Az MTV Skinsében mindent utálunk, amit a britben szerettünk. Röhejesen művies a buli jelenet, a párbeszédek tocsognak az izzadságban, a nyitó Passion Pit számon kívül egy említésre méltó zene nem akad és a rész végén tényleg azt kívánjuk, bárcsak ne másztak volna ki abból az átkozott kocsiból. Szénné röhögtem magam már azon is, hogy mikor megjelenik a két pár a buliban, a csajok legalább fél fejjel magasabbak Tonynál és Sid Stanleynél. No offense, csak egyszerűen hülyén néz ki, na.

Ebből a garnitúrából egy üvegezést nem néznék ki, nem hogy egy pia-drogok-orgia hármast. Chris és a tanárnő dialógusa is úgy tűnt, mintha a két szereplő most találkozna először, és nem is tudják miért mondják egymásnak amit. A befejező jelenet Tonyval és Sid Stanleyvel pedig annyira kriminális volt, hogy komolyan megfordult a fejemben, hogy utána nézzek, ez nem csak valami nagy költségvetésű fanvideó-e.

Sajnos rohadtul nem az. Az MTV próbált valami nagyot dobni, és a várható amerikanizálás helyett egy az egyben adaptálta a sorozatot, majd jó nagy botrányt kavarva a sok tinédzser meztelenkedéssel, meg drogokkal meg elektronikus zenével. Csak azt felejtették el, hogy az eredetinek valóban ez volt a körítése, de ott valódi hús-vér szereplők voltak, az egésznek volt egy lelke, minden a helyén volt, minden mozdulat, minden párbeszéd és eseménysor valósnak, hitelesnek tűnt emiatt. Itt ez sehol se látszik meg, és csak még jobban meg akarjuk ütni Tony amcsi verzióját, de jó erősen.

Persze ne siessünk előre, hisz' ez csak az első rész volt. A buli csak most kezdődik. Kíváncsi leszek, hogy Anwar és Maxxie furcsa barátsága (iszlám kontra homoszexualitás) helyett itt még is mi a francot fognak kezdeni a leszbikus csajjal? Tony vajon majd őt fogja meghúzni az oroszországi kiránduláson? Vagy Anwart? Még is hol a jó büdös francban van a főcím, amelynél imádnivalóbb nyitósorok nem igen léteznek a tévé történelemben? Hogy lesz majd itt a meztelenkedés, és frankón ki lesznek sípolva a káromkodások? Nézhet ki még ennél is röhejesebben Chris sárga esőkabátja az amerikai Chrisen? Hol a francba van Sid Stanley legendás sapkája? Még is mi ez?!

amcsi verzió vs brit verzió

Pedig lehetett volna ez valami igazán tökös dolog. Nem kell ide teljes remake. Pakolják a bagázst San Franciscoba, adjanak rájuk klassz ruhákat, legyenek közel a tengerhez, NE ESSEN A KIBASZOTT HÓ és inkább játsszák őket idősebb színészek, csak tényleg színészek legyenek. Ja, és ha lehet menjen inkább kábelen, az MTV meg maradjon a Terhes Tiniknél.

Végszóként csak annyi, hogy bármennyire is felzaklatott az utóbbi 40 perc, meg fogom nézni a következőt. Hátha lesz valami, talán ez csak tényleg félresikerült, és a többi rész nem is remake lesz. Bár, ameddig Tony egy vérbeli ütnivaló köcsög lesz, Sid pedig egy bamba gyökér, addig rohadtul nem fog érdekelni. Szexi Michelle ide vagy oda.