a zombik gagyik. minden zombis film b-kategóriás, béna, röhejes és ódivatú. egyáltalán nem trendi zombinak lenni vagy bármilyen művészeti figyelmet szentelni pár tébláboló oszló hulla felé. akik eddig ezt így gondolták, bizony nagyot tévedtek.

ugyanis erősen úgy néz ki, hogy befellegzett a vámpíroknak. a Walking Dead nevű kábel tévés sorozat első részét összesen 8,1 millióan nézték, ami 2010-ben a legmagasabb arány egy induló sorozat premierjénél, legyen szó bármelyik kábel tévéről. ez pedig azért nagy szám, mert itt nem az HBO (True Blood,Wire,Boardwalk Empire stb.) vagy a Showtime (Dexter,Weeds,Californication) a berendelő, hanem az AMC csatorna, amely új sorozatával és korábbi kultuszszériáival (Mad Men,Breaking Bad) elindult az első hely felé a kábel tévék versenyén. a siker titka vajon mindössze az évtizedek alatt belénk plántált zombiimádat vagy valami teljesen másról van itt szó?

hát szarul is állnánk ha nem a második lenne a helyes válasz, mivel a Walking Dead sokkal több, mint egy átlagos zombis, gyilkolós, először-a-feka-aztán-az-irritáló-szőke-picsa-hal-meg zombimozi. itt a zombik létezése nem több egy állapotnál és nem is kapnak több figyelmet annál, hogy hát azért még is csak kibaszott zombik mászkálnak nem messze. de ennyi, semmi több.

figyelem a túlélőkre összpontosul, a gondolkodásukra, a megváltozott társadalmi helyzetükre, a reakcióikra és az érzelmeikre illetve arra, hogy még is mi a francot kezdenek magukkal. olyasmi, mintha egy disztópiában fejlődött új civilizáció kialakulásának előzményeit néznénk végig. adva van egy csomó túlélő, akiknek lövésük nincs mi történik, rengeteg zombi és egy (majdnem) teljesen elhagyatott Egyesült Államok és annak városai. nincs kormány, nincs telekommunikáció, megszűnt minden 21. századi közösségi vívmány (facebook sincs haha) és az megmaradt túlélőknek maguknak kell gondoskodni jövőjükről.

a tévésorozat ennek még nagyon az elején jár, de csodálatosan adja vissza azt a feszültséget, amit egy ilyen helyzet teremt. szinte ijesztő látni a pánikot, a tudatlanságot és az emberi érzelmeket mikor arról van szó, hogy mi történt a családjukkal, honnan szereznek enni és még is mi a jó büdös francot kezdjenek most? 

személyszerint horrorfilm ellenes vagyok, utálok megijedni a moziban és szerencsére a Walking Dead nem is fekszik rá erre a témára. nem az ijesztegetés itt a lényeg hanem, hogy a néző beletudja élni magát 100%-ig a történésekbe, ami ugyanekkora arányban sikerül is nekik, hála a hátborzongatóan hitelesre sikerült élőhalottaknak és a folyamatos elhagyatottság érzésnek.

amíg a sorozat még az első sokkhatás képeit mutatja, addig a képregényben már másfél éve ténferegnek a zombik mindenfelé. ugyanis a sorozat alapját az azonos című képregény adja. ritkán adaptálnak képregényt tévére, ezért az AMC-től elég kockázatos húzás volt egy ennyire nagy költségvetésű téma felkarolása. bevált nekik, mondjuk egy ennyire sikeres képregénysorozat után nem csoda. ezen héten jön ki a képregény 80. része és én már a hajamat tépem a türelmetlenségtől. a grafikus novella még a tévé sorozatot is übereli.

viszont érdemes számba venni a különbségeket a két média között. az eredeti képregény sokkal könnyedebb hangvételű (eleinte legalábbis), eltúlzottabbak a karakterizációk és az események lefolyása is gyorsabb. a főszereplőt például képtelenség kedvelni benne, miközben mozgóképen egy tradicionális working class hero, aki csak egy egyszerű vidéki sheriff volt eddig most meg a túlélők vezetője lett a zombik elleni harcban. a képregényben egy sokkal önzőbb palit kapunk, akinek az indítékai mindig nemesek, de pont emiatt képes bármire és szép lassan bekattan ettől. a sztori maga csak az elején stimmel aztán szép lassan kezd tök más lenni, mint a képregényé, ami egyáltalán nem baj, sőt!

mivel itt egy máig futó képregénysorozatról van szó, egyáltalán nem baj, hogy ha az eredeti cselekményhez csak nagyon minimálisan ragaszkodnak az írók, ezzel élvezhetővé téve mind a két produktum egyidejű fogyasztását. a karakterek is bőven át lettek dolgozva, és sajnos a legtöbb teljesen hidegen hagy, ami lehet szándékos, mivel úgy fognak hullani mint a legyek. egyedül a kis ázsiai srác Glenn aki igazán kedvelhető, de ő mind a két verzióban.

hasonlóság is akad persze. látszik, hogy ügyeltek a képregényben tapasztalható mindent megmutatunk hozzáállásra. non-stop a pofánkba kapjuk a létező összes gore elemet, legyen szó félbevágott zombiról aki kilógó belekkel csúszik a földön vagy konkrét zombi kannibalizmusról. de érdekes mód itt nem azt a hatást éri el, mint a többi b-kategóriás horrorban, hanem csak szimplán lesokkol, de nem akarsz elfordulni, akkor sem ha már a hányinger kerülget.

aki szereti a kissé utópisztikus történeteket, amikor egymásnak ismeretlen embereknek kell megküzdeniük a túlélésért és új társadalmat építeniük, azoknak a képregény kötelező, a sorozat pedig erősen ajánlott. ha csak random zombizgatásra vágyik, akkor sem fog csalódni igazán, de ez nem a Holtak hajnala színvonala. aki viszont kifejezetten gyűlöli az ilyen témájú produkciókat (utálom a zombikat és a horrort pl.) annak is érdemes legalább az első részt bepróbálnia, és garantáltan látni akarja mi történik az emberiséggel egy ilyen katasztrófa esetében.