Először is leszögezném, a cím valójában Sub Bass Monster és Funktasztikus - Fanyarország c. dalából egy sor (ott Hungária helyett vulgária szerepel ugyan), szóval nem saját találmány (bármennyire is szeretném). Ugyanis ez a sor jut eszembe bármennyiszer is megbizonyosodok arról, hogy nyugat meg EU ide, továbbra is csak egy kelet-európai ország leszünk a Balkán felett.
Erre most éppen az itthoni nyári fesztiválok friss felhozatala döbbentett rá. Miközben szeretjük hangoztatni, hogy a Sziget-Volt-Balatonsound szentháromság mennyire európai színvonalú és mennyi külföldi jön ide miattuk, elfeledkezünk arról, hogy nem ettől lesz jó egy ZENEI fesztivál. Persze érdemes különválasztani azt, aki a fellépők miatt megy és azt, aki csak a buli miatt. Én most a fellépők iránt érdeklődők oldalát próbálom prezentálni.
Nemrégiben került ki mindhárom fesztivál fellépőinek listája illetve, hogy kik lesznek a headlinerek. Gondoltuk na, itt az ideje, hogy végre valóban európai szintre emelhessük a dolgokat, ehelyett - részemről - közröhej tárgyává vált a szervezőbrigád, akik mind a három esemény lebonyolításáért felelősek.
Elnézve a három fesztivál felhozatalát az első kifejezés ami eszembe jut az a recycling. Borzasztó cikinek tartom, hogy vannak bandák akik konkrétan végighaknizzák a háromszöget. De még ez is beleférne, ha nem főfellépőként, nézőcsalogatóként nyomatnák őket. Magyarországon - bármennyire is szeretem - a Pendulummal (is) eladni egy fesztivált vérciki, pláne ha hozzádobnak olyan bandákat akik előző évben a másik két fesztivál headlinerei voltak. Kalkbrenner, 30 Second To Mars vagy Moby mind itt voltak nemrég, még is velük illetve a My Chemical Romance-szel és a Sum41-nal reklámozzák a Volt fesztivált. Ha ehhez hozzávesszük a kisebb betűvel szedett Ting Tings-et, Crookerst és Dub FX-et még elkeserítőbb a helyzet.
Alapvetően nem lenne probléma, hogy ismétlődnek a fellépők évről évre. A gond még mindig az, hogy az esetek nagy részében olyan előadókról beszélünk, akik pont abban az időszakban nem csináltak semmi maradandót, amikor hazánkba látogattak. Három évig vagdosták magukat az emósok a MCR-ért, hogy aztán az emoőrület vége után másfél évvel jöjjön el a műfaj kirakatcsapata. A Sum41-féle hülyegyerekpunkkal pedig minimum 6 éves lemaradásban vagyunk. Kalkbrenner, Crookers, Dub FX még mindig az első nagy hullámát lovagolja, kár hogy itthon ezt még mindig cunamiként értékelik egyesek. A Ting Tings pedig pont addig a nyárig tartott ameddig megjárták a Szigetet, csoda hogy még létezik egyáltalán.
De oké, a Volté volt mindig a leggyengébb lineup, és azok akik csak a buli miatt mennek, biztos hogy nem fognak sírni unalmukban és 3424-jére is jót tombolnak majd Pendulumon. Sorban utána azonban a Balatonsound jön, ami meglepő módon talán az egyetlen hármójuk közül, ahol legalább megpróbáltak lépést tartani külfölddel. Ráaásul viszonylagos sikerrel.
Azt inkább hagyjuk, hogy mi a francért headliner az Underworld még mindig, törődjünk bele. Annál érdekesebb, hogy az egyértelműen az elektronikus zene mellett lehorgonyzó Sound valóban ütős neveket rántott elő. A külföldi fellépők egytől egyig műfajuk vezető egyéniségei ráadásul olyan elő előadókkal egészülnek ki, akik simán elférnének a Sziget nagyszínpadán is. Snoop Dogg, Mika vagy Big Boi az Outkastből sem aktuális durranás, de mindenképpen vonzóbb programnak igérkeznek, mint soproni társaik. Az pedig külön kiemelendő, hogy itt alig tapasztalható fellépő ismétlődés. Aki kifejezetten elektronikus zenére pörög, annak minden bizonnyal kötelező lesz nyáron Zamárdi. A nagy kérdés az a Sziget.
Hol is kezdjem. Amikor jöttek az első hírek a Motörheadről és az Interpolról egyből arra gondoltam hoppá, itt lesz valami. Ugyanis az említett két banda is idén dobott ki egy-egy új albumot vagyis mondhatni aktuális a szereplésük, ami ilyen kaliberű bandák esetében egyáltalán nem jelent azonnali Szigetes fellépést, sőt. Rögtön elindultak a találgatások, hogy akkor biztos jönni fog a szintén nem sokára új anyaggal jelentkező Foo Fighters és az Arctic Monkeys és végre elérjük azt a szintet, hogy valóban nívós és aktuális headlinerekkel operáljon a Sziget. Ehelyett kaptunk Amy Winehouse-t meg Good Charlotte-ot...
Persze, a Sziget felhozatala még mindig nem rossz, de már megint beleestek a lemaradás csapdájába. Az összes nagyobb, érdekes név minimum 2-3 éves csúszással ér ide, kivételt egyedül az olyan friss, feltörekvő bandák jelentik, mint a Marina and the Diamonds és a Hurts. Ennyi. Itt se mondanám azt - sőt -, hogy jaj de szar lesz a Sziget, ki sem megyek, de hatalmas hiányérzet lesz bennem végig, mert végre itt volt a lehetőség valami maradandóra.
A szomorú az egészben, hogy egyértelműen megmutatkozik mennyivel könnyebb az olcsóbb DJ-kkel relevánsnak maradni és 1-2 nagyobb rock zenekarral elintézni a többit, miközben a szomszédban azért mindig összeszednek valami nagyot. A szerbiai Exit fesztivál fellépőinek nagy része itthon is megmutatkozik majd azzal a különbséggel, hogy nekik sikerült mint az elektronikus, mind a rock műfajban elhozni az aktuális nagy durranást. A szerbek ugyanis - olcsóbb jegyáron ráadásul - elhozzák az idén mindent taroló Arcade Fire-t és a modern elektronikus zene regnáló hercegét Deadmau5-t. Többiek sem kutyák (Joachim Garraud, Steve Aoki, Beirut), de ez a két név kétségtelenül ott van minden zenebuzi aktuális érdeklődési körében. Mondhatnánk jól van, kivételek mindig léteztek. Igen ám, de az AF a szomszédos zágrábi InMusic feszten is tiszteletét teszi. Az osztrák Nova Rock olyan legendát prezentál, mint a System of a Down illetve a - akármennyire is halál ciki - Linkin Park. A kizárólag elektronikus zenében utazó Urban Art Formson pedig ott lesz szinte az összes fellépő aki a hazai fesztiválokon. Együttvéve. Szlovákiában pedig a Pohoda az, ahol ha nincs is hatalmas húzónév, olyan netkedvenc, feltörekvők is feltűnnek majd, mint a Micachu and the Shapes, Battles vagy a We Have Band. A lengyel Open'er pedig olyanok fognak zenélni, mint a Foals, M.I.A., Caribou, These New Puritans, Deadmau5, Cut Copy, Coldplay vagy a Two Door Cinema Club, de a szintén Off feszt is bővelkedik rengeteg aktuális bandával.
Elnézve a szomszédos országok programját (ami persze még bővülni fog) feltűnik, hogy az egyetlen igazán komoly név a három fesztivál közül itthon az az Interpol, ami valóban nagy fogásnak ígérkezik. A többi ugyanúgy megtalálható lesz más eseményeken is, amelyik meg nem, azon meg inkább nem is csodálkoznék (Good Charlotte, Amy Winehouse, Kid Cudi, My Chemical Romance). Persze, a Sziget felhozatala még mindig grandiózus és a Balatonsound is ígéretes. A Foo Fighters és az Arctic Monkeys se tudni még fellép-e a szomszédságban. De.
Elkeserítő, hogy aki valóban követi az aktuális zenei történéseket annak jó messze kell mennie Magyarországról. Itt nem sznobizmusról van szó, hanem arról, hogy nagy részben ugyanazokat a neveket hozzuk akik már voltak itt vagy felléptek valamelyik klub buliban nálunk. Igaz, hogy mondjuk egy Wavves-szel nem tudnának itthon megtölteni egy Dürer kertet és Ariel Pink hallatán is maximum egy zavart fejvakarást lehetne elérni. Nem is őket kell erőltetni, de az kifejezetten elkeserítő, hogy a 21. században Amy Winehouse jelenti a legnagyobb nevet Európa egyik legnagyobb fesztiválján.
Ugyanis a külföldiek nem a drogkirálynő miatt fognak ide jönni. Hanem az olcsóság, szabadság, gyönyörű magyar lányok és totális pusztítás miatt. Ezek a külföldiek pedig nem a művelt középosztály gyermekei, mert azok elmennek a Pukkelpopra, Roskilde-re vagy a Primaverára. Akik nekünk maradnak, a sárban dagonyázó, röfögő olaszok, büdös és nagyképű franciák meg egy rakat tudatlan holland. Persze, velük is szórakoztató bulizni, de felejtsük már azt el, hogy ezeket az embereket érdekli bármi is a programok közül. Ezért a szervezőknek sem szükséges költségekbe verni magukat valami húzós név elrángatásával.
Ez a szomorú. Igen is van a helye a Szigetnek, Soundnak, Voltnak, Hegyaljának vagy akár a Művészetek Völgyének (de még mennyire). A baj, hogy alig-alig fordul elő nagyobb zenekar koncertje nálunk, aki ne azért jönne, mert 20 év után ismét összeállt vagy Shakira. A baj, hogy nincs olyan kisebb kezdeményezés, ahol nem a tuskó pocsolyában pancsolás vagy a hülyére drogozás a program. Nincs egy pár napos esemény, ahol igyekeznének feltörekvő bandákat elhozni kiegészülve egy-két ismertebb névvel.
Valószínűleg az igazság abban lehet, hogy nincs erre igény itthon. Pedig megtudunk tartani egy Kyuss koncertet és hozni utána a Queens of the Stone Age-et. Szeretném hinni, hogy majd egyszer itthon is lesz egy Pohodához hasonló esemény vagy képes lesz a Sziget végre zeneileg is felfejlődni arra a szintre, amit a szórakoztatásban már elért. Ehhez persze az is kell, hogy ne maradjanak el olyan koncertek az érdektelenség miatt, mint a Hives vagy a Kaiser Chiefs és egyszer legyen egy szervező, aki a bevétel mellé koncepciót is tervez, hogy aztán a külföldiek ne azért jöjjenek ide, hogy két rumos kóláért felhúzhassanak valami közepesen csinos magyar csajszit.
